B/10.) tétel

B/10.) Ismertesse a homokformázó öntés egyes lépéseit! Hasonlítsa össze a viaszveszejtéses öntéssel, felsorolva az előnyöket és a hátrányokat.

----------------------------------------------------------------------------------------------

Az olvasztás és öntés az ötvösség elengedhetetlen előkészítő műveleti közé tartozik, melyet mind az anyag-előkészítésnél használunk, mind tárgyak készítésénél, félgyártmányok előállításánál. A sorozatgyártás, termelésnövekedés, vagy csak elkészítési idő lerövidítése miatt napjainkra a kommersz, gyors ékszerek szinte kizárólagos elkészítési technikájává vált az öntés. Használja még más anyagokkal és volumenben a szobrászat, gépipar, sorozatgyártás  is.

A megolvadt fémet valahova ki kell önteni, mely a szándékaink szerinti formába kényszeríti megdermedni a fémet. Ezek lehetnek különböző fémformák – kokillák [1.], tintahal meszes vázában, az osszaszépiában kialakított üreg [2.], öntőhomok negatív formarendszerei [3.], vagy a viaszveszejtéses öntés során kialakított belső formák szövedéke [4.].

Homokformázás, öntés formahomok segítségével – Meglévő feltételek mellett gyorsan kivitelezhető öntésfajta. Az öntvény felületi finomsága jobb, mint az osszaszépia-öntés esetében, de elmarad a viaszveszejtésestől. 
Alapvetően fontos eleme az öntőhomok, mely kvarc és homok, 15% agyagtartalom felett nedves, 8% alatt sovány „homok”-ról beszélünk. 
Formahomok alapvető tulajdonságai a tűzállóság, gázáteresztő képesség, képlékenység, majd sajtolt és szárított állapotban a szilárdság is. 
Elengedhetetlen a formázáshoz a minta, a mesterminta [ez lehet fából, fémből, a lényeg, hogy elkészítésekor bele kell számítani a fém zsugorodását, és ennyivel nagyobbra készíteni – vas 1%; bronz 1,5%; acél 1,5 – 2%; ezüst 2%; alumínium 1,8%]. 
A formázáshoz szükséges öntöttvas formázó szekrény, általában két részes, egymáshoz illeszkedő, fülekkel és csapokkal biztosan megvezetett keret. 




Homokformázó öntés lépései:
1.) A formázásnál egy biztos, sík stabil felületre helyezik az öntőszekrény fülekkel ellátott felét, az elválasztási síkkal lefele. Ebbe helyezik az önteni való mintát, vagy mintákat [általában több minta kerül egy szekrénybe]. 
2.) A keretbe helyezett mintákat finoman leszórják öntőhomokkal, ledöngölik, majd feltöltik színig ill. feljebb töltőhomokkal. 
3.) Ledöngölés, és lehúzás következik, hogy a szekrény alja sík legyen.
4.) Lehúzás után az egész szekrényt megfordítják, ellenőrzik a minta elhelyezkedését. A felületre vagy száraz homokot szórnak, vagy hintőport (lycopodiumot), majd ráhelyezik a másik szekrény felét. 
5.) A mintadarab előbb szintén finom öntőhomokkal, majd töltőhomokkal feltöltik és döngölik, majd lehúzzák, hogy sík legyen. 
6.) Ezt követi a szétválasztás, amely után kiemelik a mintát, kialakítják a beömlő és tápcsatornákkal, levegőző nyílásokat, majd a formát szárítják. 
7.) Ezt követően jöhet az összeillesztés és a fém öntése, a fém megszilárdulása a formában. 


[A kész öntvényeket előbb leválasztják a csatornák gerincéről, majd csiszolással, homokfúvással etc. kialakítják a kívánt felületet.] Ezzel az eljárással készíthetőek üreges formák is, ebben az esetben ”mag”-okat kell alkalmazni [formázóhomok vashuzal merevítéssel. [Ez a homokformázó technika nagyon gyakran az érmek, kisplasztikák, durvább kivitelt elviselő tárgyak elkészítő eljárása.]

-------------------------------------------------------------------------------------------
HOMOKFORMÁZÓ ÖNTÉSRŐL:

Előnyei:
- kevés eszköz szükséges (öntőhomok, öntőkeret, pár mintázóeszköz, olvasztótégely, etc.)
- egy egyszerű bretten, odahaza magunk is elkövethetjük
- hamar elkészíthető, nem kell öntőhöz rohangálni
- olcsóbb, mint a viaszveszejtéses öntés
Hátrányai:
- bizonyos falvastagságok alatt nem működik
- tiszteletben kell tartani minden esetben az un. osztási síkot
- nem lehet aláforduló forma
- nagy méretben nehézkes az otthoni használat, ezért főként kisebb tárgyakhoz alkalmas (pl. ékszer)

------------------------------------------------------------------------------------------------------


Kapcsolódó képek, korábbi blogbejegyzések:

HOMOKFORMÁZÓ ÖNTÉS BEMUTATÁSA - Alapgyűrű, ezüstdió, sörnyitó... c. bejegyzés

Az öntésnek sok fajtája segíti egy ötvös/fémműves munkáját.
Alapvetően két főcsoportra osztályozható az öntés: az alapanyag öntés és a munkadarab/kész tárgy öntése.
Mindegyiknek azonos eleme, hogy biztosítani kell valami módon azt a negatív üreget, amelybe a olvadáspont fölé melegített, folyékony fémet beleönthetjük, ahol a fém megdermedve felveszi az üreg alakját. De egyáltalában nem mindegy, hogy egy 8-as rúd a végeredmény, vagy egy szobor. Változik az öntés attól is, hogy sorozatgyártás, vagy egyedi technika, mi a beágyazó anyag (fém, homok, gipsz).

Az ötvösségben az alapanyagöntésre, újrafelhasználásra a munkához szükséges alapanyag "újra helyzetbe hozására", a hulladékokból és nemesfém-maradékokból új tömb és új lemez önthető. Eltér a kész tárgy öntésétől abban, hogy általánosságban fémből készült kokillába történik az öntés. Ezekre egy példa, az un. kombinált öntőkokillára az alábbi képeken látható, de ezen kívül léteznek a külömböző tömbkokillák, fekvő kokillák, alakos kokillák is (a csatolt mappa képein ilyenek is láthatóak):



*******************************************************
A munkadarab/kész tárgy öntése nagyon sokrétű lehet, de a két alapvető technika a homokformázó öntés és a viaszveszejtéses öntés. Ide soroljuk az osszaszépiás öntést is, bár ez mára inkább elméleti és műkedvelő szinten értelmezhető lehetőség (amely megjegyzem a hagyomány és a szép felület adta lehetőség miatt nagyon is kedves).
Mindegyik fajta öntésnek vannak előnyei és hátrányai.

A továbbiakban a homokformázó öntést mutatom be.

Előnye:
- kevés eszköz szükséges (öntőhomok, öntőkeret, pár mintázóeszköz, olvasztótégely, etc.)
- egy egyszerű bretten, odahaza magunk is elkövethetjük
- hamar elkészíthető, nem kell öntőhöz rohangálni
- olcsóbb, mint a viaszveszejtéses öntés
Hátránya:
- bizonyos falvastagságok alatt nem működik
- tiszteletben kell tartani minden esetben az un. osztási síkot
- nem lehet aláforduló forma
- nagy méretben nehézkes az otthoni használat, ezért főként kisebb tárgyakhoz alkalmas (pl. ékszer)

Mindezek ellenére segítheti, gyorsíthatja az öntést, és én egy olyan alaptechnikának tekintek, amelynek helye van egy saját műhelyben. Természetesen a problémás darabok (vékony falvastagság, bonyolult formák, etc.), vagy a nagy darabszámú, azonos jellegű munkadarabok öntetéséhez, vagy ott, ahol nagy jelentősége van a felületi minőségnek, a viaszveszejtéses öntés a járható út. Viaszveszejtéses öntéshez általában drága berendezések és alapanyagok szükségesek, a homokformázó öntés otthoni művelése sokkal jobban finanszírozható.
Néha csak egy előfázisnak is tekinthető a homokformázó öntéssel elkészített darab (mintha alapanyagot öntenénk), amelyből további reszeléssel és forgácsolással alakítható kia a munkadarab.

A következő képen és a hozzá kapcsolódó képsorozaton)

*****************************************************
Az öntéshez szükséges öntőhomokkal elsőként külföldi szakirodalmakban és a müncheni Inhorgentán találkoztam, onnan is hoztam haza egy 2kg-os kiszerelést, amely sokáig elég. Ennek a magyarázó papírját csatoltam is az előző képalbumhoz.

Ennél sokkal olcsóbban lehet megvenni Magyarországon, ahogy azt Cservák Tamás ezüstműves mestertől megtudhattam egy szakmai interjú készítése közben.
Ennek az elérhetősége a következő:

Vörös színű öntőhomok magyarországi beszerzési lehetősége:
TP TECHNOPLUS Ipari és Kereskedelmi Kft.
H-1037 Budapest, Bécsi út 267. (52. épület, I.emelet).
Tel.: 06 1 240 6760, Mobil: 06 30 9488 768, 06 30 942 8283
Levelezési cím: H-1550 Budapest, Pf. 170., Fax: 06 1 240 6760, Email: tpkaroly@elender.hu

Anyag elnevezése: O.B.B.Sand Gebrauchsfahiger Formfeinstsand „E” jelzésű vörös öntőhomok
50 kg-os kiszerelés – 230 Ft/kg+ÁFA árban (14.375.- - 2010. június 28.-ai adat) (http://www.tptechnoplus.hu/)
*********************************************************

EZÜSTDIÓ
Ugyanezzel az öntéssel több tárgyak készítettem és a ésíztés menetét fényképekkel archiváltam a közelmúltban.
Ezek egyike az Ezüstdió.
Egy kedves ismerős megkeresett, hogy egy ezüst dióra lenne szükséges, amelyben emberi hamvaknak egy részét szeretné elhelyezni. Keresten egy alkalmas diót, ahol nincs a felületi formákban aláfordulás, és homokformázó öntéssel elkészítettem a héjakat, amelynek természetesen a falvastagsága ehhez az öntésfajtához kissé felvastagított, amelyet a dióhéj kétkomponensű ragasztóval történt belső preparálásával értem el. A két héj egymáshoz keményforrasztással rögzült, majd a záródugó értelemszerűen egy oldalról való beszegecselésével lett lezárva a hamvakkal megtöltött tér.


A készítés további képeinek sorozata itt megtalálható:

*****************************************************************
HOMOKÖNTÉS BRONZZAL

Az egyik pécsi diákom az aktuális harmadikos kulcstervezéshez egy olyan kulcsot talált ki, amelynek a füle egy sörnyitó. Mivel Pécsett városi gáz van, ezért vállaltam (meg érdekelt is), hogy ezt a sörnyitót megpróbálom bronzból megönteni. Ennek a kísérletnek az eredményét és a mellékes tárgyszületéseit lehet látni, ahgol akkor már készítettem sörnyitókat. A modell kedves nekem, annak idején, glasgow-i ösztöndíjam alatt vettem a híres Barras Market bolhapiacon. Hmmm, az a finom Tennent's...

A többi kép megtalálható ezen a linken:

A tanulságai az bronz vörös homokba való öntésének, hogy nem egyszerű az ezüsthöz használatos eszközökkel biztosítani a bronz olvadásához szükséges hőmérsékletet. Az anyag hamar visszahűl, nem tudtam kellően felmelegíteni, így a öntvény beömlőnyílás felöli részén kissé tompultak a részletek. Mindez annak ellenére, hogy oxigén-PB működtetésű hegesztőpisztollyal történt a melegítés, így ebben az esetben a komprosszor-városi gáz kombináció bizonyosan nem vezet ilyen eredményre sem.
De a homok az bírta! Talán egy kicsit vastagabb volt az a réteg, amely a beöntőtt fém forróságától megégett és így eltávolítandó, de ez nem jellemző tünet. Bronz helyett az alacsonyabb olvadáspontú sárgaréz lehet a megoldás az öntés próbákhoz, főként iskolai-oktató feladatokhoz, ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű ezüst.
****************************************************************
RB

---------------------------------------------------------------------------------------
SZABÓ öntöde - Budapest c. bejegyzés a blogról


2011 áprilisában a  Szabó öntödében jártam, ahol korábban az előbb látott két iskolai plakettet is öntötték.
A látogatás kiegészítéseként jelen lehettem egy ÖNTÉSEN, és ez alatt készített képek elérhetőek ebben a mappában.

https://picasaweb.google.com/116709292901828417255/SzaboOntode20110413?authuser=0&authkey=Gv1sRgCKC2kJrPrtLyCQ&feat=directlink

Öntödei adatok:
Farkas Bálint
ügyvezető igazgató helyettes
+36 30 396 70 80
Szabó Öntészeti Kft.
1107 Budapest, Barabás utca 5.
Tel.: +36 1 260 4744, 261 8727
Fax: +36 1 262 25 79

****************************************************************

****************************************************************
*******************************************************************
RB20120508