B/11.) tétel

B/11.) Ismertesse a viaszveszejtéses öntés lépéseit! Milyen munkadarabok készítésénél célszerű ezt a fajta öntésmódot alkalmazni? Mi a viasznyomtató?

-------------------------------------------------------------------------------------------------


V. VIASZMODELLES PRECIZIÓS ÖNTÉS__________________________________V.

A legelterjedtebb öntési eljárás, hisz bonyolult formák, összetett ékszerdarabok, szobrok is elkészíthetőek e technika segítségével.
A technika szerteágazó, alapos ismeretek igényel, magas az eszközigény, ezért napjainkra kialakultak olyan vállalkozások, melyek azzal foglalkoznak, hogy a hozzájuk befutó mintákról öntvényt készítsenek, és így az ötvös feladata a mintakészítésben, majd az öntvény kimunkálásában merülhet ki egyes esetekben.

Precíziós öntés menete, lépcsőfokai:
  1. A minta vagy mesterminta elkészítése, zsugorodás figyelembe vételével, a beömlő csatorna kialakítás a tárgyon, majd a tárgy polírozása, ha a terv ezt kívánja meg
  2. Gumi „kokilla” készítése, ami a forma negatívját tartalmazza. A két fél készülhet külön-külön, un. hideg gumi készítéssel, amikor a kétkomponensű anyagot  két részletben ráöntik a mintára. A gyakoribb, pontosabb eljárás, amikor egy gumitömbbe vulkanizálják a tárgyat, 130C°-on, jelentős nyomás alatt, meghatározott ideig, majd ebből éles késsel a felezősík mentén szétvágják a gumit, és kiveszik a mintát.
  3. A gumitömbben képződött üreg a munkadarab pontos, hű negatív mása. A gumitömbbe, azt összeillesztve, két fémlap közé enyhén szorítva viaszprés segítségével kb. 70c°-os viaszt, 1 atmoszféra nyomással speciális, öntőviaszt sajtolnak [ennek bizonyos tulajdonságai már jobban a műanyagot idézik, mint a viaszt], melyet kihűlése után a gumitömb kinyitásával eltávolítanak. És ez számtalanszor ismételhető, ezzel sokszorosítható a minta. Gyűrű esetében, de egyébként is igyekszenek egy fő, beömlő-csatornára sok viaszt felilleszteni, csokrosítani, hogy a lehető legtöbb tárgyat lehessen gazdaságosan a meglévő kötöttségek miatt.
  4. Ezután a mintát nedves, szárítás és kiégetés után tűzálló anyagba, speciális öntőgipszbe ágyazzák. A gipsz megkötése után először a viaszt kb. 100C°-on kiolvasztják, majd addig hevítik, amíg a forma megkeményedik, a viasz maradéka is kiég az üregekből, és öntésre alkalmas lesz. Így létrejött egy üreg, amely a hű mása a mintának. Ezután hőn tartják, majd a megfelelő mennyiségű olvadt fémet öntőberendezés segítségével [parittyaöntés, cenrifugál-öntés, vákuumos-öntés …etc] a formába juttatnak.
  5. Öntést követően a küvettát [mert így hívják azt az elemet, amelybe a viaszt beágyazták] vízbe teszik, mely szinte elolvad a gyors hőmérséklet csökkenés hatására, majd jöhetnek az öntvény különböző kikészítő műveletei.

A folyamat első része elhagyható, ha a mintát egyből viaszból mintázzák meg s utána egyből beágyazzák.
Van olyan öntés is, amikor éghető anyagot ágyaznak be [pl. egy termés magját], s a kuvetta kiégetése közben ez is eltűnik, létrejőn a hű ürege.

Az öntés sikere, formakitöltő képessége, pontossága növelhető, ha az olvadt fémet sajtolással, centrifugális erő kihasználásával, esetleg vákuum-al juttatják a formába.
Ez a sajtolóöntés ill. centrifugál-öntés. Utóbbi esetén a megolvasztás után, mely történhet forrasztópisztollyal, de akár indukciós tégely használatával is, a fromát kötött, körpályán gyors mozgásba hozzák, és az így keletkező centrifugális erő segítségével kényszerítik jobban a az olvadékot a forma üregeibe. Két változata lehetséges: amikor a forma vízszintes ill. függőleges tengely körül forog.



VI. AZ ÖNTÉS ALAPVETŐ MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI____VI.

  1. Mivel magas hőmérsékletekkel dolgozunk, ezért alapvetően az ebből származó veszélyekre kell ügyelni, védőeszközök használatát nem mellőzni. Kéz, bőrfelületek fokozott védelme szükséges. [A kokilla előmelegítés miatt szabadkézzel nem mozgatható, ezért meg kell tanulni két fogó segítségével a forma biztos nyitását és zárását.
  2. Az olvasztás, öntés elkezdéséhez fontos a tiszta, biztos stabil környezet a forrasztóasztalon, kármentő sima felületű samott lap elhelyezése nélkülözhetetlen, amelyről a mellé folyt anyag könnyen összeszedhető. Mellőzni kell az esetleges szennyező anyagok jelenlétét, lágyforrasztás anyagait és maradékait, esteleges éghető anyagokat.
  3. Olvasztás közben nincs idő a szaladgálásra, ezért mindent elő kell készíteni, hogy kéznél legyen minden szükséges eszköz, kémiai anyag…etc.
  4. A kokillát víz nem érheti! Nem csak a káros gyors hűtés és a rozsdásodás jelent problémát, hanem az esetleges maradék víz az olvadékkal érintkezve hamar gőzzé válhat, ami a forró fém fröccsenését, ezzel baleset kialakulását eredményezheti.
  5. Bizonyos anyagok olvasztása közben keletkezhetnek olyan gőzök és gázok, amelyek veszélyesek lehetnek a légzőszervekre. Ezért az olvasztás lehetőleg jól szellőző helyen, esetleg szabadtérben legyen, vagy elszívó berendezés, és személyi légző védő maszk használata javallott.
  6. Olvasztásnál olyan fényjelenségek jöhetnek létre, melyet folyamatosabb szemlélése látás zavart vagy károsodást válthat ki, ezért fontos a szem védelmére a hegesztőszemüveg, esetleg teljes arcot védő pajzs használata.
  7. Öntés közben figyelni kell az anyagok, összetevők pontos adagolására, mivel a pontatlanságok a kívánt ötvözet eltéréseit eredményezhetik.
  8. Az öntvény felső részén általában bórax vagy egyéb folyósító maradványok maradnak, amelyek a további nyújtásnál mind a munkadarab, a kalapácsok, üllők esetleg henger felületeit károsíthatják, ezért ezek eltávolítása kötelező. Ez történhet mechanikusan lepattintással, esetleg vegyi úton, timsó használatával.
  9. Sikertelen öntvény esetén, vagy olvasztás előkészületekor a nagyobb darabokat kisebb darabokra vágjuk. Ez történhet hidegvágó segítségével, amikor is forgács nem keletkezik, így veszteség sem. Azért, hogy a vágó, ill. az alátámasztásként használt üllő épsége megmaradjon, a szükségszerűen túlszaladó vágó miatt a munkadarab és az üllő közé lágyvas, laposvas darabot kell tenni.




  10. Nemesfémmel való munka során tisztában kell lenni a nemesfémekre vonatkozó jogszabályokkal és azok lehetséges következményeivel, a nemesfémek alapvető tulajdonságaival, fontos jellemzőivel, értékével.


-------------------------------------------------------------------------------------------

VIASZNYOMTATÓ
20110921.-én a Budapesti Szolgáltató és Kézművesipari Szakképző Iskola (http://www.kezmuves-prateru.sulinet.hu/) két műhelyébe volt szerencsénk eljutni.

I.) Az egyik műhelyben az un. VIASZNYOMTATÁS-sal ismerkedhettünk meg, amely a számítógépes tervezés, a tömegtermelés egyik mai technikája. Varga Viktor hozzáértő ismertetése mutatta be nekünk a folyamatokat, akinek tárgyai is ezzel a technikával készülnek.  
( Linkek Varga Viktor tárgyaival kapcsolatban:
http://www.youtube.com/watch?v=y-FW1KdZXdc&feature=player_embedded
http://www.youtube.com/watch?v=NxWIstqoPn8&feature=player_embedded! )

A viasznyomtatás lényege anyiból áll, hogy a 3D tervezőprogrammal digitálisan megmodellezett tárgyat egy speciális nyomtató finom szintenként aprólékosan felépíti. Két fajta viaszt használnak, egy vörös színűt (a képen látható bal oldali tartály), amelynek az olvadáspontja 15 C°-al alacsonyabb, így alkalmas egyfajta "zsalu"-nak, formahatárnak és merevítésnek, és egy kék színű viasz-anyagot (jobb oldali tartály), amelyből a viaszmodell elkészítése után viaszveszejtéses öntéssel a fém-tárgy készül el. Bizonyos esetekben a viasznyomtatóval elkészített modell leöntése nem kerül közvetlen felhasználásra, mint ékszer, hanem a leöntött fémről guminegatív készítésével további viasz formák kialakítására és így további fém végeredmények elkészítésére alkalmas, egy közbeiktatott technológiai lépcsőként.
A Práter utcai ötvösműhelyben működő gépről készített filmfelvétel megtekinthető ezen a következó linken. Itt egy viasz szint felépítése, kinyomtatása, majd a viaszréteg gyalulással való szabályozása és a folyamat folytatása látható:

A témához kapcsolódó linkek közül pl. az egyik magyarországi ötvösszerszám kereskedőnél megtalálhatjuk ugyanezt a típusú gépet: http://obchod.auren.hu/?tovar=118402

A Práter utcai iskolában ez a Solidscape T76-os viasznyomtató látható:
http://www.youtube.com/watch?v=_X5LuNrMqvA

Ezen a videón azt a tervezőprogramot lehet látni, amelyben megszerkeszthetőek majd nyomtathatóak a tárgyak:

viaszkészítésnek más formái is vannak, nem csak nyomtatással, hanem marással:

..és egy kis 3D modellezés szintén a netről…
-----------------------------------------------------------------------------
II.) Ezt követően az iskola másik tanára, Menyhárt Richárd körbevezetésével betekinthettünk az egyik "práteres" ötvösműhelybe. A felszereltség, a lézerhegesztő gép és egy modern eszterga jelenléte nagyban segíti a kézműves folyamatok olajozottabb megismerését. Egyszerre 15 fő tanuló van a műhelyben, így jellegében is egész más képet láthatunk, mint az általunk megszokott 3-7 fős iskolai műhelyekben.


A rendezett, tiszta és áttekinthető műhelyben a viaszveszejtéses öntés berendezései is megtalálhatóak vákuum öntőgéppel:

A műhelyben készített képek ITT megtekinthetőek:
https://picasaweb.google.com/104738214023378338496/PRATER?authuser=0&authkey=Gv1sRgCK-O3OLl4ZilGQ&feat=directlink
....................................................................................................................................
RB20110925

-------------------------------------------------------------------------------------------
Kapcsolódó képanyagok, korábbi blogbejegyzések:

20120415.-ei bejegyzés a pécsi ötvösblogról:


...egy komplett folyamatábra a Fischer katalógusból, amely bemutatja a viaszveszejtéses öntés egyes lépéseit a katalógus 14. oldalának tetejéről:
...vagy a cég weboldaláról elérhető különböző videókat lehet megtekinteni az homokformázó öntés és egyéb témákban:
**************************************************************
RB20120415 (130. bejegyzés)
****************************************************************
RB20120508